Az erdélyi kaszálórétek páratlan szépségéről és értékéről ír júliusi számában a National Geographic. A 36 országban megjelenő, mintegy 50 millió olvasóval bíró magazin cikkírója szerint Románia belsejében, a Kárpátok völgyeiben húzódik Európa egyik legdúsabb és botanikai szempontból leggazdagabb kaszálórét-együttese. Errefelé a hegyi kaszálók egyetlen négyzetméterén ötven-hatvan különféle fű- és virágfajt számláltak.
A szakemberek szerint nem véletlenül bontakozott ki épp ezen a tájon a csodavilág: természet és ember itt együtt munkálkodik, azért lehetett ilyen tobzódóan gazdaggá az erdélyi táj, mert a gazdák évről évre lekaszálják a réteket. Ugyanakkor itt nem permeteznek és nem műtrágyáznak: a nagy kiterjedésű hegyi kaszálók így Európában is páratlan fajgazdagsággal bírnak.
Rodics Gergely néhány éve Budapestről költözött egy Csíkszereda melletti faluba, a vidékfejlesztési agrármérnök azóta a hat községet magába foglaló Pogány-Havas Kistérségi Társulás igazgatója. Társulásuk úgy próbál fejleszteni a Csíksomlyótól Gyimesbükkig terjedő térségben, hogy eközben a környék kulturális és természeti értékeit próbálják megőrizni. Fő területük az épített örökség védelme, a turizmusfejlesztés, kutatások a térség társadalmát és biológiai értékeit illetően, legfőbb tevékenységük azonban a mezőgazdaság, a kis családi gazdaságok segítése. A National Geographic újságíróját is ők kalauzolták a térségben.
Hogyha ide jön Nyugat-Európából egy a dolgokra minimális szinten érzékeny ember, vagy egy biológus szakember, akkor ő valami olyat lát itt, amiről azt hitte, hogy ilyen már nincs is a világon. Én magyarországiként is amikor ide jövök, azt érzem, hogy egy a mesékből ismert helyre érkezem meg, és szerintem ezt a Nyugat-európaiak is átélik, bár nem fogalmazzák így meg, de a saját nagyszüleik még lehet, hogy valami hasonló módon gazdálkodtak, de azóta ez teljesen eltűnt az ő világukból – mondja Rodics.
Mint meséli az agrármérnök, a térségbeli gazdáknak egyebek mellett abban segítenek, hogy jobb áron tudják értékesíteni a termékeiket, főként a tejet, tejtermékeket. Véleményük szerint ugyanis a kis családi gazdaságok lehetnek a kulcs a térség természeti értékeinek megőrzésében. Olyan lehetőségeket próbálnak találni, ami ezt az értékteremtő gazdálkodási formát segíti életben maradni.
Az ember tényleg úgy érzi magát itt júniusban ezeken a réteken sétálva, hogy ezt tényleg a jóisten jókedvében teremtette – folytatja a magyarázatot az társulás igazgatója. Ezt gyakorlatilag ezek a gazdák családonként piciben művelik, ami óriási munkát jelent, tehát fizikai munkavégzés, nem nagyon gépesíthető a hegyi gazdálkodás. Tehát az, ahogyan az emberek itt még művelik a tájat, az gyakorlatilag nincs nagyon távol attól, ahogyan 100 vagy 500, netán 800 éve a székelyek művelték ezt a tájat. Ez Nyugat-Európában teljesen eltűnt gyakorlatilag, olyan szinten, hogy Angliában az ilyen hegyi kaszálórétek, és úgy általában az ilyen fajgazdag kaszálórétek 97%-a 1950-től napjainkig megszűnt létezni.
Csíkszereda térségében is a hegyi kaszálórétek mindössze 14 százalékát művelik már, a juhlegeltetés átvette a kaszálás funkcióját, pedig főként a kaszálásnak köszönhető az itteni növénygazdagság. A térségbeli hagyományos gazdálkodás értékére nemcsak a National Geograpchic, de a köztudottan Erdély-rajongó brit trónörökös is felfigyelt egy 2 évvel ezelőtti látogatásakor.
Egyszercsak előkaptunk egy kaszát, és Károly herceg kipróbálta ott az udvaron a kaszálást, s azóta tudom, hogy Angliában több kertészének is úgymond feladattá vált az, hogy tanuljanak meg a kézi kaszával bánni, sőt, a tavalyi évben már rendezett egy kis kaszáló tanfolyamot az egyik birtokán – meséli némi büszke mosollyal az arcán a budapestiből székelyföldivé lett agrármérnök.
Demeter László biológus munkatársaival együtt 5 éve kezdte kutatni a csíki havasok növényzetét, ennek a kutatásnak az eredményeként derült ki az, hogy a csíkszéki hegyi kaszálókon négyzetméterenként 50-60 között van a növényfajszám, ez az érték Európa szinten az elsők között van. Mint magyarázza a biológus, találhatóak máshol is fajgazdag gyepek még Európában, csak ott a gépesítés és műtrágyázás miatt egyre kisebb foltokba szorul ez a sokféleség.
A Csíki Havasok, a Kárpátok, s egész Erdély különlegessége, hogy óriási területen, sok száz négyzetkilométeren találjuk meg ezt a sokféleséget. S ezek között is a csíki havasok kiemelkedően gazdag – magyarázza a biológus. Ez sok mindennek köszönhető, a terület földrajzi, geológiai, klimatikus adottságainak, és az emberi mezőgazdaság kölcsönhatásainak. Tehát a kaszálás, a hagyományos kaszálás - ami azt jelenti, hogy vagy kézzel, vagy kisgépekkel kaszálnak most újabban - olyan kíméletes zavarást jelent a növényfajok számára, ami sok növénynek lehetővé teszi, hogy egyszerre, egy kis területen jelen legyenek. Hogyha nem történik ez a zavarás, akár legeltetés, akár zavarás által, akkor egyes fajok elnyomják a többieket – mondja Demeter László.
Bár Hargita megyében is növekedőben van a tudatosan a kisgazdálkodást választó, falura költöző értelmiségiek száma, a legtöbb székely gazda azonban nem azért megy szénázni a hegyi kaszálókra, hogy ezt a biológiai értéket fenntartsa. Számára egyszerűen adott a követendő minta, s az állatoknak szüksége van a jó minőségű takarmányra.
Mivel azonban az itteni gazdálkodás önmagában nem termel elég jövedelmet, a legfontosabb a támogatási rendszer átalakítása lenne, olyan formán, hogy az a kaszálóhasználatot kifizetődővé tegye – véli a Pogány-havas kistérségi társulás igazgatója. Hiszen ha a gazda egy területet legeltetve ugyanannyi pénzt kap, mint ha azt kaszálná, akkor senki nem fogja kaszálni, mert az jóval több munkával és többletköltségekkel jár. Rodics Gergely szerint a kicsi, családi gazdálkodást kell annyira jövedelmezővé tenni, hogy egy fiatalnak is megérje belevágni.
Az, hogy most a National Geographic cikke 36 országban nagyjából 50 millió olvasóhoz eljut, ez biztos, hogy generálni fog egy többletturizmust, egy többletérdeklődést a vidékünk iránt – mondja Rodics. Úgyhogy ez nyilvánvalóan egy pénzbevételt fog hozni a térség turisztikai vállalkozóinak. És azt gondolom, hogy egy ilyen külső megerősítés, visszacsatolás az itteni lakosság számára, hogy mindaz, amit ők csinálnak, mennyire sok ember számára mennyire fontos, valóban egy gondolkodásbeli változást is előidézhet majd.
Hogy a helyi, országos és európai politikum mikor tesz konkrét lépéseket ezen értékek megőrzésére, egyelőre kérdéses. A Pogány-havas Kistérségi Társulás azonban komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy felhívják ezekre a politikum figyelmét is, és próbálják megőrizni azt a globális értéket, amire már Nyugat-Európa is kezd felfigyelni itt.
